Csakúgy, ahogy nem zárult jól a 2009-es, nem indult jól a 2010-es esztendő sem csapatunk számára. Előbb a Ferencvárosi Pingvinek vertek el minket a szezonban már másodszorra, aztán a Szombathelyi Pingvinek vettek revansot a második fordulóban ellenünk elszenvedett 8:1 -es vereségükért.

A RAFC elleni mérkőzés egyáltalán nem úgy indult, ahogy szerettük volna. Nagyon nem találtuk önmagunkat, így a Pingvinek már az első harmadban elhúztak 3 góllal. A második harmadban kicsit összeszedettebb volt a játék képe, de még ezt a harmadot is egy gólos mínusszal zártuk, így aztán hiába javultunk fel az utolsó felvonásra és nyertük meg ezt teljes erőbedobással kűzdve 3:1 -re , ez sem volt elég ahhoz, hogy pontot, pontokat szerezzünk.

Ritkán látott szurkolótábor előtt, Szombathelyen várt ránk a feladat, hogy kiköszörüljük a csorbát és valami maradandót alkossunk. Sajnos ez itt sem sikerült, hacsak az ellenfél durva, sportszerűtlen és alattomos játékából adódó sérüléseinket nem vesszük ide. Nem elég, hogy a pályán egyetlen felfestés sem volt, a jégfelület minősége is csak nagy jóindulattal volt játékra alkalmasnak nevezhető. Nem igazán szoktunk a bírói ténykedésekkel foglalkozni, de most nem mehetünk el amellett, hogy megemlítsük, hogy  olyan kritikán aluli volt a játékvezetés ezen az estén, hogy ha azt mondjuk rá, hogy kicsúszott a mérkőzés irányítása a bírók kezéből, az csak a legenyhébb megfogalmazása a teljesítményüknek. Egyszerűen érthetetlen, hogy az ellenfél sérülés okozásra irányuló szabálytalanságait rendszeresen hagyták sípszó nélkül. Egyébként a végeredmény 5:3 a Pingvineknek.